Sztereotípiák (se)
Szeretem a magyart (tényleg és szoktál is írni?), és nem szeretem a matekot, valahogy úgy, ahogy a sztereotípiákat sem (tipikus naiv humános). A 34 fős humán tagozatos osztályunkból, 4-en fogunk emelt irodalom érettségit tenni, és összesen 1 ember tervez magyar szakra menni. A humán osztályból pontosan 3x annyian akarnak orvosira menni, mint magyar szakra, szóval szerintem bőven elengedhetjük a sztereotípiákat azzal kapcsolatban, hogy bármit is jelent egy bizonyos tagozatra járni (pont egy betűnyit, mint A, B, C vagy D). Ezt azért emelem ki, mert meglepően sokszor találkoztam a 4 év alatt ilyesfajta sztereotípiákkal. „Le buta humánosozni” valakit csak, mert humán tagozatos, azért hülyeség, mert lehet, sőt az osztálybeli statisztikáim alapján még valószínű is, hogy az illető nem is humán beállítottságú. És bár hihetetlen, nemhogy béke, de még akár barátság is kialakulhat humános és matekos között (szia Peti!!).
Parainesis (avagy Intelmek Kölcsey Ferenctől, aki híresen utálta Berzsenyit)
A néhány éve még itt tanító, kifejezetten mindenki által szeretett latin tanárunk is le akart beszélni mindenkit – már 9.-ben- a magyar emeltről. Mert hogy nehéz. Meg lutri. Meg lehet, hogy a javító tanár épp aktuális vércukorszintjétől függ majd, hány pontot kapsz (amivel azért nem értek egyet, mert még egy 3 napja éhezett, szomjas magyartanár is felkapja a fejét egy-egy érdekes gondolatra vagy egy Kafka-utalásra). De egyébként, azt vettem észre, hogy ezek a lebeszélések általában azokra hatnak, akiknek amúgy sem ez az „útjuk”. Illetve tegyük hozzá, akik általában le akarnak beszélni a magyar emeltről (vagyis a magyar tanárok), ők is megkapták 18 évesen ezeket az intelmeket, mégsem hallgattak rájuk. Lázadj magyar emelttel.
Csak ne érettségizz és költő leszel
Arany, bár nem volt semmilyen végzettsége (mivelhogy felcsapott gimnazista korában színésznek), mégis hatalmas műveltségre tett szert. Tanárként is jeleskedett, nem csupán költőként (néha elfelejtjük megemlíteni híres költőkkel, művészekkel kapcsolatban, hogy amúgy ők is emberek, mint a gyerekeknek Micky Mouse nézése közben, hogy Walt Disney antiszemita volt). Tegyük hozzá, Arany nem olyan tanár volt, mint egy kiégett költő, hanem egy olyan tanár, akit szerettek is a diákjai és még meg is élte, hogy az ő költeményeit tanulják a gyerekek az iskolákban (hatalmas csoda! végre!!). Kedvenc Arany János-idézetem (állítólag ezt mondta, de ez vitatott), mikor válaszolt egy megjelenő kritikára (vagy egy füzete szélére írta? Ki tudja), hogy „Gondolta a fene”. Sok költeményben tényleg csak „Gondolta a fene” van, ennek ellenére szerintem mindnyájan találkoztunk már az úgynevezett „túl” és „belemagyarázásokkal” irodalomórákon, amit sokszor a tanárok erőltetnek ránk (akár általános iskolában, akár gimnázium alatt). Nem is beszélve a „Mit gondolt a költő?” című kérdéskörrel, ami főleg általános iskolában jellemző, és szerintem károsabb, mint A kőszívű ember fiai 12 évesek kezében.
Arany egyébként nagyon érdekes módon tanított, fordított módszerrel, a jelentől visszafele haladva. Nem tudom melyik a jobb módszer, mert csak az egyik oktatási rendszerben vettem részt (abban, amelyikben 14 éves gyerekeknek Iliásszal meg Bibliával kezdődik az irodalomoktatás, de ez nem a tanárokon múlik), viszont érdekes elgondolás, hogy milyen lett volna Arany módszerével tanulva. Meg persze, ha maga Arany lett volna a magyar tanárom. (Álmok.)
Ha esetleg gondolkozol a magyar emelten, de nem vagy A-s…
Ha esetleg szorongásaid támadnának a tagozatoddal kapcsolatban a Sztereotípiák (se) című bekezdés után is (pedig igazán forradalmi gondolatokat mondtam), komolyra fordítva a szót: ne legyenek. Mi is le vagyunk maradva az anyaggal, és nekünk sincs nyelvtan óránk immár egy éve, szóval hidd el, a humánosok nincsenek akkora előnyben, mint gondolnád. Sokkal többet jelent, ha te utánanézel dolgoknak egymagad, és fel lehet készülni rá internetes segítség, tankönyv és néhány ismerős segítségével.
A dráma nem tantárgy
Kiderült, hogy január elején szólni arról, hogy drámából szeretnél érettségizni, megbeszélni egy külsős tanárral, hogy levizsgáztat, nem elég, mivelhogy „a dráma nem tantárgy”. Most, hogy ezt megtudtam 6 hónap intenzív készülés után, felszabadultam, hogy Szophoklészt elemezni mégsem olyan nagy cucc. Se Csehovot. Shakespeare-t. Áldja az eget, hogy ezt is megtanultam, és, hogy pont a papírom leadása pillanatában, az utolsó pillanatokban derült mindez ki!
Mi kell a magyar 5-öshöz?
Szerintem egyrészt egyfajta megszállottság. Erre utaló jelek:
ha szeretsz olvasni
És igazából ennyi. Nyilván vannak ilyen pluszok, mint
ha furcsa örömöt lelsz abban, mikor egy olyan mitológia után olvasol, amelynek 70%-a a főisten különböző állatalakokban tett afférjain alapszik.
ha elhiszed, hogy 16 évesen képes vagy megírni életed mester-szonettjét (mert a végén még tényleg, Rimbaud is 17 évesen írta meg A Magánhangzók Szonettjét)
ha csak szimplán depressziós vagy, és ezt csak Edgar Allan Poe-val tudod csillapítani,
de az is lehet, hogy te vagy a ritka kivételek egyike, aki
tényleg élvezi Berzsenyi költészetét (esküszöm lehetséges).
Örülök, ha eljutottál idáig, csupa hasznos információval igyekeztem telerakni ezt a bejegyzést. Búcsúzom Berzsenyi, köszi, hello!
A MAGÁNHANGZÓK SZONETTJE
Arthur Rimbaud
Szurok Á! hó É! rőt I! zöld Ú! kék Ó! - csak egyszer
Lehessek titkotok mind elbeszélni bátor!
Á!: - bolyhos öv, mely a setét legyek faráról
Csillog, ha szörnyü bűzt belepnek lomha testtel!
Á! árnyak öble! É! hűs párák, tiszta sátor,
Halk hóvirág, királyi hermelin, jégtűs gleccser!
I! bíborok, kihányt vér, kacagógörcs a keccsel
Vonagló női ajkon, ha düh rándítja s mámor!
Ú!: - az isteni tenger nyugodt, gyűrűző tánca,
Nyájjal hintett fenyér csöndje, tudósok tánca
A békés homlokon, mit alkimia tép föl -,
Ó!: - szörnyü harsonák, mik ítéletre zengnek, És Csönd, melyben világok és angyalok kerengnek, Oméga! - viola sugár az Ő szeméből!
(Tóth Árpád)
Írta: Szigeti Dominika